Nesztelen Írók

 Vágy villamosán utazva

Szerelem kapuját láttam

Azt mondtad egyszer átmegyünk rajta

kéz a kézben,és nem hagyjuk el soha

Az út mely oda vezet,csodaszép

apró örömök nyílnak az út szélén

van  ott   egy tiszta vizű forrás

 ki abban  megmossa arcát

meg látja a boldogság kék madarát

A kapuja  is  különleges ,,,

Átmenni rajta egyedül nem lehet

Csak párban ismerni meg titkát

A gyönyörűséget, a csodát mit magába zár

Egyszer már hallotam róla

azóta szüntelen elvágyom oda,

oda, hol a fák illatoznak

és a virágok is örökké nyílnak

Oda, hol nincs harag, és nincs gyülölet

Hol féltékenység sem emészti a lelkeket

Elvágyom oda, hol mindig süt a nap

Hol a szívek is napfényben ragyognak

Elvágyom oda,hol mindig kék az ég

Hol a szeretet lángja, örökké él

~Kleo

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat