Nesztelen Írók

A világ elcsendesül, mindenki néma, csak a te hangod hallom, s a téma, hogy elhagysz, elpusztít engem. Ez az első, amikor azt mondom, hogy nem akarom hallani a hangod. ~Joker

Mert mi a szerelem dallamát játsszuk, örökkön örökké, míg a világ meg nem szűnik létezni.
Zongora. Ez minden, ami minket összeköt, kapcsolatunk mégis szorosabb bármelyiknél. Egész nap, reggeltől estig, bámulom, ahogy játszik, selymes tincsei súrolják a vállát, miközben fejével aprókat bólint, s kezei meg nem állnak, minden pillanatban más billentyűre teszi kecses ujjait. Én pedig követem, minden egyes mozdulatát. A dallam így tökéletes. Szívem hevesen ver, szemem könnyezik az örömtől, szám mosolyra húzódik. Bármit megtennék azért, hogy a karjaimban tarthassam. Halkan dúdolgatni kezdek, de ő ezt nem hallja. Érzem, ahogy az érzelmek rengetegje rám zúdul, mindössze egy zongorán keresztül, de nem teszek semmit. Csak játszom tovább, s reménykedem, hogy a fal, mely közöttünk áll, megtörik. Körülölel a fény, de belül mégis irgalmatlan sötétség lakozik bennem, ami leginkább szomorúságból, magányból, és tehetetlenségből áll. Mert én csak játszani tudok, reménykedve, hogy a fal, mely közöttünk áll, megtörik. Kezem gyorsabb tempót diktál, a nyugalom, amely eddig hosszú idő óta fenn áll, megborul. És ő segít nekem. Segít összetörni az évszázados nyugalmat, s vele együtt a falat is, ami kettéválaszt minket. Az egyetlen dolgot, ami megakadályoz abban, hogy végre megérinthessem selymes tincset, mik a vállát súrolják, s megfogjam fürge kezeit, melyek oly serényen nyomkodják le minden pillanatban a bűvös zongora billentyűit. A fal megreped. Kicsiny réseiből hatalmas szeretet sugárzik át, amely egyben megnyugtat, s egyben feltüzel. A szemem sarkából lecsordul egy könnycsepp, mikor még gyorsabb tempóra váltok. A fal megtörik, s szilánkjai apró darabokként hullanak le a kopár földre. Már érzem. Tisztán, s színesen látom gyönyörű arcát, amely végre mosolyog. A fal, ami hosszú időn át fekete-fehéren, s hidegen tartotta a köztünk lévő teret, megtört, így a boldogság végre elönti mindkettőnk szívét.
Mert mi a szerelem dallamát játsszuk, örökkön örökké, míg a világ meg nem szűnik létezni...

~Yumiko
Ui.: Tudom, hogy rengeteg ideig eltűntem, de újra itt vagyok két kisebb novellámmal :)

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 16
Tegnapi: 18
Heti: 35
Havi: 107
Össz.: 25 601

Látogatottság növelés
Oldal: Zongora
Nesztelen Írók - © 2008 - 2024 - noiselesswriters.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »